Akkor kezdjük az összefoglalót. Mi is történt idén? Inkább azokat
emelem ki, amelyek újdonságok voltak vagy más volt az előző évhez képest.
Munka: Sok új ügyem volt, olyan, ami elődeimnek se
sűrűn, de megugrottam az akadályokat. Rájöttem, hogy mindig feltalálom magam és
azzal a feladattal is elboldogulok, ami előtte szinte megoldhatatlannak tűnt.
Habár dicséretet nem várok a főnöktől, előbb lenne rosszul, mint hogy dicsérje
az embert, de tudom, hogy ügyes vagyok és csak néha hibázok. De csak az nem
hibázik, aki nem dolgozik. Két választást is túléltem, az uniós, majd az
önkormányzati választásokon is segédkeztem, utóbbi baromi macerás és nehéz
feladat is volt. De ezt is megugrottam. Jól kifogtam újként két választást is,
de ha legközelebb jön még egy, akkor legalább könnyebb dolgom lesz. 11 esküvőm
volt, több, mint az előző két évben összesen az elődömnek. Ez persze a babaváró
hitelnek és csoknak köszönhető. Kb. négy olyan párom volt, aki nem a csok miatt
házasodott vagy azért, mert jön a baba. Ja, az első pár, akiket összeadtam,
válófélben vannak. Hát ez van…
Párom is elkezdett végre buszozni, ami amúgy elég stresszes
és felelősségteljes munka, de jól veszi az akadályokat. Mivel minden járatot
csinált már szinte, ezért előfordul, hogy az évek óta ott lévő kolléga kér tőle
segítséget. Alapvetően tetszik neki.
Igaz, sokszor nincs szabad hétvége, Húsvétkor Kecskeméten volt, karácsonykor is
dolgozott, de azért nem állandóan van oda és hazajár aludni, nem kell
vidékeznie vagy éjszakáznia.
Magánélet: Elkezdtük szervezni az esküvőnket, ami
egyáltalán nem könnyű feladat és igencsak nagy szervezést igényel. Szinte teljes
egészében én intézek/intéztem mindent. A menyasszonyos Facebook csevegő nagy
segítséget jelent. Ahogy korábbi posztban írtam, sokminden megvan és le van
foglalva, ezeket nem ismétlem el. Szeretünk együtt lakni, esténként kuckózni,
tévézni, chipsezni.
Lett egy tacsi kutyusom is végre, aki remélem, megmarad
holnapra is a szilveszter miatt.
Rossz kislány, de elbűvölő, és egyszerűen nem tudok rá
haragudni, pedig hosszasan sorolhatnám, miket csinál, takarítunk, rendet rakunk
utána, betemetjük a lyukakat, rendbe rakjuk a kerítést. De újra és újra van
valami, ez egy ördögi kör. De legalább megtanulunk felelősséget vállalni egy
kis lényért, aki teljes egészében tőlünk függ.
A kertben rengeteg zöldségünk volt, sokmindent
elraktároztunk, továbbadtunk, cseréltünk el szomszédokkal. Sok munka van vele,
de újabb veteményezést tervezünk, mert amúgy megérte, hogy a saját
biozöldségünket ehettük.
Én kevesebbet olvastam idén és a filmezés is kevesebb volt.
Ez persze nem csoda, hiszen egy kertes házban mindig van tennivaló, nyáron
illetve jó időben vétek lett volna bent ülni a szobában. Inkább kint segítettem
páromnak gazolni, leszedni a zöldségeket.
Társaságba egyre kevesebbet járunk, megvan az az egy-két
ember, akikkel összefutunk, de van, akitől szinte teljesen eltávolodott párom
is, pedig annak idején többet találkoztam vele, mikor még itt se laktam. Persze
változnak az emberek és sokszor a kapcsolatok is. Egy CC-s ismerősömmel se
taliztam, pedig ők tényleg jófej társaság voltak. De remélem jövőre ezt is
sikerül pótolni.
Tényleg nagyon be vagyok gubózva, de valahogy ez esik jól.
Magamban lenni, ha párom itthon van, kettesben lenni, esetleg elmenni valahova
kettesben. Vagy elmenni anyáékhoz nosztalgiázni, esetleg a parasztházba Egerbocsra. Minden más erőltetettnek tűnik.
Tudom, nem kellene így befordulni, Szeged nincs messze,
ráadásul ingyen bérletem is van.
Csak végre kiélvezhetem azt, hogy11 év után saját kuckóm van,
ahol végre senki se zavar. És ez se utolsó szempont.
Aki esetleg olvasta a bejegyzésemet, vagy a blogomon
bármelyiket, boldog új évet kívánok neki!
2020 jó számnak tűnik. Reméljük az év is jó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése