Csillagjegyek társaságában

Tegnap elemzést végeztem magamban arra vonatkozóan, hogy melyik csillagjeggyel mennyire jöttem ki, kb. mi a véleményem ezekről az emberekről és sok hasonlóságot fedeztem fel az azonos csillagjegyű emberek között.
Természetesen nem tartom szentírásnak az asztrológiát, de elgondolkoztat, ahogy az ezotéria más elemei is.

Barátságok

A legmélyebb beszélgetéseket és őszinte barátságokat a Vízöntőkkel tudtam tartani. Volt, hogy nem kerestem a társaságukat, de ők mindig megtaláltak, hűségesek és lehet rájuk számítani. Jót lehet velük beszélgetni és nekik mondtam el a legtöbb dolgot magamról és az életemről, olyan dolgokat is, amit mások előtt cikinek tartanék. Nem túl szenvedélyes emberek, bár a hangulatuk elég változékony, és sokszor ok nélkül tartanak távolságot, de aztán újra megtalálnak. Szóval barátság terén ők nyertek nálam. A Kosokkal, nem csak egyik barátnőmmel, hanem úgy általában elég felszínes beszélgetéseket lehetett csak folytatni, nem mutatják ki érzelmeiket, nem szeretnek beszélni mélyebb dolgokról, az anyagiakról már annál jobban. Persze makacsok is mellette, ha valamit kigondolnak, legyen az bármilyen hülyeség is, hat lóval sem lehet őket visszatartani, jó szóra nem hallgatnak, nem is akarnak. Tűz jegyűek, de én hatalmas tűzzel nem találkoztam esetükben, ám ha egyszer kitörnek, akkor minden bizonnyal minden borul. Öcsémre is többnyire ez jellemző, Tűz jegyű, mint én, így nem is csoda, hogy sokszor különböztünk össze. A Halakat az érzelmeik irányítják, kapcsolatfüggőnek tűnnek, és lehetnek bármilyen szar kapcsolatban is, inkább tűrnek és nyelnek némán, mint hogy változtassanak és lépjenek. Változtatni talán ők változtatnak a legnehezebben, félnek minden újtól. Alapvetően túl önállónak sem tartom őket és könnyen befolyásolhatóak. Intuitívnak is tartják őket, a megérzéseik talán tényleg jól működnek.
Nyilas volt az a csaj, aki a szobatársam volt 4 évig, így jól megismerhettem, illetve egy óvodakorból ismert lány is. Bulizósak, beszédesek, pörgősek, sok emberrel veszik körül magukat, és mindig több vasat (érts: pasit) tartanak a tűzben, ha az egyik nem válna be, legyen ott egy másik.
Talán a szókimondás az, ami olyan idegesítő bennük, ami a szívükön, az a szájukon, sajnos akkor is, ha dühösek és ezzel megbántanak másokat. Én is Nyilas vagyok és tudom magamról, hogy én is ilyen vagyok és engem is bántott meg régi barátnőm, pont a szókimondása miatt. Viszont bulizni, kikapcsolódni jól lehet velük, szinte minden hülyeségre kaphatóak, érdeklődési körük pedig elég változatos, így szinte mindenről lehet velük beszélni.
Ikrek volt még egy fiúbarátom, de a környezetemben vannak ilyen jegyűek, így kb. megvannak a jellemzőik. Sokminden érdekli őket és sokmindenbe kezdenek bele, de ezeket a dolgokat ritkán viszik végig. Bulizósak, társaságiak és kreatívak is, de nem hagynak olyan mély nyomot az emberben. Legalábbis bennem nem hagytak. Szeretik magukat előtérbe helyezni, kizárva ezzel mást, illetve sokszor elég körülményesek is, sokszor túlszervezik magukat.

Kapcsolatok

Két csillagjegy maradt meg bennem a pasik révén és ez azért is érdekes, mert szinte mindenhol azt írták: nem illenek össze a Nyilassal.
Skorpió jegyű volt az első plátói szerelmem, akit nem is tudom milyen okból szerettem meg, hiszen csak emailen keresztül kommunikáltunk. Én vontam köré tévképzeteket, a képbe szerettem bele, amit őriztem magamban róla, mivel nem ismertem egyáltalán. A fiú aztán bunkón visszautasított, mikor erőt vettem végre magamon, hogy színt valljak neki. Úgyhogy ez megmaradt a Skorpiókról, hogy bunkók, és ez a feltevés később se igen hagyott alább. Ugyanis az első komolyabb barátom, exem is Skorpió volt. Majd megfojtott a szeretetével, ami a Tűz jegyű Nyilast, engem, természetesen elriasztott. Minden lehetséges módon magához akart kötni, haza is alig akart engedni, rajtam lógott, hívogatott és hatalmas lelki harcokat vívott magában, ha nem voltam épp vele. Persze szexmániásak is emellett, nagyon szenvedélyesek az ágyban.  Bosszúállóak is, később bármikor a fejedhez vág bármit, a múltból is. Viszont nagyon vonzóak, vonzottak, nem egyszer derült ki egy pasiról, aki vonzott és egyszerre taszított is közben, hogy Skorpió jegyű. Úgyhogy utólag nem baj, hogy megszabadultam tőlük. Bár van egy Skorpió jegyű barátnőm, akire ezek nem jellemzőek,szóval lehet, hogy nőben jobban kijövök velük, ám mégse olyan belsőséges a viszony, mint a korábbiakban felsoroltaknál.

A Szűz jegyűekről is azt írták, hogy nem valóak a Nyilashoz, viszont én mégis velük találtam meg inkább a közös hangot, a lelki társat. Illetve mostani párommal, de korábban volt egy szintén Szűz pasi, akivel szintén nagyon jól lehetett beszélgetni, humoros volt, vagány, és emellett kedves, udvarias. Igaz, kissé visszafogottak, nem túl szenvedélyesek, kivéve persze, ha felrázzák őket, mert akkor tudnak azok lenni, csak nem egyből megy nekik. Kommunikációban tehát csillagos ötös, lehet lelkizni velük és érdeklődőek is, nem csak magukat helyezik a központba.Talán azért is találom meg velük jobban a közös hangot, mert az aszcendensem Szűz.

Tudom, hogy nem csak a napjegyünk a meghatározó, sőt, inkább az aszcendens hat ránk, de mégis azért tudok hasonlóságokat találni így is.

Ezek persze az én szemszögemből vannak leírva, az én tapasztalataim szerint ilyenek, de nyilván nincs kőbe vésve, hogy minden ilyen csillagjegyű hasonló kell legyen. Ez a saját ismerőseimre vonatkozik.

Mi történt tavasz óta?

Akik esetleg olvasták előző bejegyzéseimet, emlékeznek, hogy írtam, egy közeli férfi kollégám felmondott, ami elég szomorúan érintett. Helyére érkezett egy másik csoportvezető, aki szinte még gyerek, tapasztalatlan, szétszórt, de az önbizalma szerencsére nagy, és könnyen manipulálható erősebb személyiségek által. Nem igazán beszélek vele sokat, megtartjuk a távolságot, csak a szükségeseket beszéljük meg. Még mindig úgy gondolom, hogy alkalmatlan, de ezen már túlléptem és bízom abban a csoporttal együtt, hogy talán benő a feje lágya és mutat némi kompetenciát magából...
Alapvetően elvagyok most, kaptunk laptopot és a még márciusban beígért telefont is. Pedig már tervezgettem, hogy veszek magamnak új készüléket, de türelmemnek ismét meglett a gyümölcse, mint ahogy már sokszor.

A mostmár volt kollégámmal azóta is majdnem napi szinten beszélek, szinte mindent tud, ami a melóhelyen és persze velem zajlik, barátnője révén is, aki még mindig itt dolgozik. Jóban vagyok a csajjal is, de néha elviselhetetlen, sőt, még energiavámpír is. Most képzeljük el azt az embertípust, aki folyton csak magáról beszél és sosem kérdezget rólad, ha igen, az is ritkaság. Nem veszi észre, hogy csak ő beszél és nem hagy érvényesülni másokat, sőt, még kérkedik is vele, hogy mindig csak ő beszél. Minden mondata szinte úgy kezdődik, hogy "én"...A legjelentéktelenebb témákról képes órákig beszélni, ami persze szinte csak őt érdekli, én meg már hallottam a sztorit háromszor, de már elsőre se volt érdekes. Ráadásul, mivel a barátja nem tud elmenni szabira, inkább lement egyedül a tengerre, sőt, vissza is akar menni egy hónap múlva szintén egyedül. Furcsa egy csaj, ráadásul az önzősége egyszerűen taszító. Főleg hogy nem gondol a barátjára. Persze az ő dolguk, de nálunk ez nem hiszem, hogy beleférne a kapcsolatunkba. Szóval az ő barátjával vagyok én jóban. Volt, hogy két hetente pénteken beültünk iszogatni, beszélgetni, és olyan is, hogy elmentem hozzájuk. Furcsa kapcsolat a miénk, de én valahogy hiszek a férfi-nő barátságban, és ezt hiába magyarázom páromnak is, hogy ez a volt kollégám abszolút nem vonz, egyszerűen nem akarja elhinni. Illetve azt még elhiszi, hogy engem nem vonz, de azt már nem, hogy fordítva ez nem áll fenn. Ezt mondjuk én nem gondolom, bár sosem merült fel köztünk ilyen jellegű téma.  Lehet  neki furcsának tűnik, hogy naponta ír meg néha felhív, de a barátok is ugyanezt csinálják. Kár, hogy lányban nem találtam ilyen értelmes és hasonló érdeklődésű személyt, mint ő. Akivel feltölt egy-egy beszélgetés, és nem a hülyeség és irigység zajlik, hanem az őszinte öröm a másik sikere miatt és a bátorítás. Jó lenne több ilyen barát, mint ő.

És akkor a nyár: a meleget nehezen viselem, most legalább már biztos lettem benne, hogy a kedvenc évszakom az ősz vagy mindenképp a késő vagy korai nyár. Az albérletben meg lehet szinte fulladni, utálom, hogy a betonból tör fel a meleg és nem kint a zöldben kell átvészeljem a meleget, hanem a négy fal között. Ha egyszer lesz saját házam, mindenképp kerteset szeretnék.
Olvasással töltöm az időmet és az alábbi sorozatok megnézésével: Poldark, A férfi a lefjobb orvosság, Géniusz, A szolgálólány meséje és mostmár a Trónok harca.
És időnként sikerül egy-egy jó filmet is találnom, bár azt hiszem, A számolás joga nálam az év filmje (eddig). Na jó, meg még az Arrival is jó. Meg a többi Oscar-jelölt film se volt rossz, kivéve a Manchester by the Sea.De azt hiszem, a filmes élményeimnek egy külön posztot kellene szenteljek.

Sokan vagy Balcsin, vagy Görögben, Montenegróban nyaralnak.  A Balcsira visszamennék szívesen egy hétre, de már Eger is hiányzik. Vágyok a Bükkbe, az erdő közé a természetbe, a nyugalomba, mindentől nyugodtan. Augusztus elején ott töltünk pár napot. De ahogy látom, Eger is nagyon népszerű, mert sok ismerős nyaral vagy nyaralt ott szintén.

A távolodó Kékes