A munka olyan, mint volt, illetve a kollégákkal való kapcsolatom, ami inkább a semmihez közelít, a kötelező dolgokon kívül nem beszélünk, az is kelletlen sokszor számomra. Nem igazán nyitok én sem, ők sem, de talán jól is van ez így. Hiszen nyugodtan dolgozhatok, ritkán zavarnak meg az irodámban. Már inkább csak apróbb hibáim vannak, gyorsan elvégzem a feladataimat, hatékony vagyok, de a CC-n is az voltam, pedig ott jóval nagyobb volt a pörgés, de hát ez nem újdonság számomra.
Nem vagyok az a csevegős fajta, de ezekkel az emberekkel nem is igazán lehet cseverészni... Ha a hangulat jobb lenne és humorosabbak lennének a kollégák, akkor talán jobb lenne a légkör is. A munkával magával nem is lenne gond, eltekintve persze az alkesz emberektől, akik segélyért jönnek és azt hiszik, ez alanyi jogon jár nekik, és még ők kérik ki maguknak, ha valami nem tetszik nekik. Szerencsére sosem voltam szociálisan érzékeny, így nem hatnak meg ezek a dolgok, nem veszem a szívemre, legyintek egyet és haladok tovább. Mert valljuk be, ezek az emberek 90%-ban maguknak köszönhetik helyzetüket, szegényen, egyedülállóként, apai segítség nélkül szülnek gyereket, isznak és azt hazudják, hogy élelmiszerre kell a pénz, de mire hazaér, már az összes támogatás a kocsmapult pénztárában van. Egyszóval nem sajnálom őket, mert mindenki magának köszönheti a sorsát, minden okkal van, én ezt gondolom és vallom.
Új feladat is vár, méghozzá pont a vizsgák és szülinapom közeledtével, nem is jöhetett volna jobbkor, egy névadó megtartása. Amit őszintén szólva hatalmas hülyeségnek tartok. A keresztelő az egy dolog, bár már az se azt jelenti, amit jelentenie kellene. Na de a névadó.. Mindenesetre fel kell készüljek erre is. Igaz, két vizsga között lesz, ami a főnökömet nem igazán hatotta meg, úgy tűnik, nem különösebben érdekli, hogy teljesítek. Ma még annyit se tudtak benyögni, hogy na ügyes legyél kedden vagy valami hasonló..
Viszont ami tök nagy öröm, hogy végre vannak CICÁIM! Két tüneményes pofa, a fekete kandúr MirrMurr, és tesója, a szürkés színű kislány Zafírka.
Persze nem egyszerű a dolog velük se, ugyanis a kis fekete 5 nap után eltűnt, csak a tesója jött haza.
Már biztos voltam benne, hogy elpusztult vagy valaki elvitte, erre fel ma reggel csak úgy felbukkant, mintha el se ment volna, másfél hét után. Kész csoda volt!
Mint kiderült, három házzal odébb volt, jobban körül kellett volna néznünk múlt héten, hogy hol van. Van egy nyomi fejű csaj a szomszédban, aki köszönni se tud, hiába lakunk egymáshoz közel, még csak rá se néz az emberre, ha közlekedik. Ma meg átjött cicázni a kislányával, aki idegesítő kérdéseket tett fel, miszerint bejöhet-e a házba ő is, meg hogy hazaviheti-e a macskáimat.
Az anyja annyit se tudott benyögni, hogy na szia, mikor elmentek. Eleve úgy tódultak be a házba, mintha hívtam volna őket. Nem különbb ez se, mint a nővére, akivel egyszer beszélgettem csak, amikor pofátlanul betódult a ház belsejébe, mikor még csak festettünk. Azóta az se köszön. Biztos látta rajtam, hogy nem tetszik, hogy hívatlanul bejön pofátlankodni.
Szóval az emberek többsége nem szimpatikus, viszont van pár társaság, akik páromat és engem el szoktak hívni, már szilveszterre is meg vagyunk hívva. Múltkor érdekes volt, mert olyan buliban voltam, ahol a polgi is ott volt és előtte ittam a feleseket, ráadásul párom is vicces dolgokat nyögött be,amiket nem biztos, hogy kellett volna... Dehát mindegy, ez van. Ha már nem akar csapatépítőt tartani, tartom magamnak.. Furcsa, mert a csapatépítők mindig idegesítettek a CC-n és nem szerettem őket, de most jó lenne egy...
 |
| A kis csavargó Mirr Murr |
 |
| Cica válogatás |
Nem mindig attól jön a segítség és a kedvesség, akitől várnád,akitől pedig evidens lenne, csalódnod kell benne.
Sokszor azok a dolgok hiányoznak, amelyek korábban zavartak és idegesítettek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése