Facebook nélkül

Egyszer fent... egyszer lent.
Most ismét lent.
Az,hogy a barátommal még mindig csak ott tartunk,hogy mikor költözünk már össze, nem viszi előrébb az életemet, sem a kapcsolatunkat.
Egyre kevesebb emberrel beszélgetek,és hogy őszinte legyek,nem is vágyok mások társaságára.
Folyton csak a pozitív gondolatokat szajkózzák.. egyik kollégám próbál biztatni,és persze a barátom, de sikertelenül. Egyszerűen képtelen vagyok már pozitívan gondolkozni.Minden nap úgy kelek fel, hogy mi értelme egyáltalán felkelnem,nem érzem ott jól magam,ahol most vagyok,de máshol se hiszem,hogy jobb lenne.
Együtt akarok élni valakivel,akit szeretek,és aki engem is szeret. Nem hiszem,hogy ez nagy kérés másfél év után. Vagy el szeretnék menni egy hétvégére kirándulni,de ez se jön össze,kell a pénz másra.Tudom,hogy jót tenne mindkettőnknek,de ezért nem tud tenni.
Ő egy flegmatikus személyiségtípus,én pedig melankolikus.
Ilyen a személyisége, így kellene elfogadnom,de nehéz.

Tegnap este úgy döntöttem,törlöm magam a facebookról.Meguntam a felszínes képeket, azt, hogy ki hol nyaral, ki hogy jön össze ezzel-azzal, hova mennek,hol buliznak,  házasodik, szül. Hogy halad előre az élete,míg nekem egy szinten van megrekedve lassan három éve. Egyszerűen nem történik semmilyen nagy változás.
Meg aztán folyton fent lógtam, magamat kínoztam ezzel,időt veszítettem. Inkább blogot írok,mint hogy ott lógjak.
Aki akar,keres,bár az utobbi pár hónapban alig keresett valaki,ezért azt hiszem,sokan észre se fogják venni,hogy már nem vagyok fent.
A netről megismert lány,akivel azóta furcsa barátság alakult ki (egyszer még talán arról is írok) azt hitte, letiltottam és azért nem lát. Ő volt az első, aki jelezte. A második a barátom,neki se szóltam. Gondolta, hogy töröltem magam,tavaly is csináltam ilyet,igaz,két hónapig bírtam.
Emailezgetés, SMS-ek mentek, bár azóta már van viberem,és ott is tud írogatni,aki szeretne.

Mivel mindenki el van foglalva a saját jelentéktelen,de szép fényben feltüntetett életével,észre se veszik,hogy kihullanak mellőlük az emberek.

Mindegy, legalább ezzel nem lesz gondom.
Nem alakítom a profilom. Rejtett, sőt, láthatatlan ember akarok lenni.
Azt hiszem, a legjobb úton haladok.