2018. december 26., szerda

December - és karácsony


Pont 1 hónap telt el utolsó bejegyzésem óta. Azóta meglett a szakvizsgám, ötösre vizsgáztam,aminek nagyon örültem, hiszen ennél rosszabb eredménnyel nem is elégedtem volna meg, főleg azok után, hogy annyit tanultam rá és fogékony voltam az anyagra. Más kérdés,hogy majd gyakorlatban hogy boldogulok, hiszen nem lesz helyi segítségem, maximum telefonos. Dehát kell néha változatosság a munkában is, új kihívások, amelyek egy idő után már nem kihívások lesznek, hanem megszokott dolgok. Minden attól függ ebben a szituban is, hogy állok hozzá. Félhetnék is, lehetnék feszült is, de minek, attól nem lesz jobb. Ismerem már magam annyira, hogy tudjam, boldogulok, és feltalálom magam mindig, vagy így, vagy úgy.Előre kár görcsölni bármin is, hiszen amin görcsölsz, még jól is elsülhet.
A hivatalban a feldíszített nordmann fenyőn kívül semmi nem utalt arra, hogy közelednek az ünnepek. Most nem volt kötelező ajándékozás, mint az előző cégemnél, ami nem is hiányzott. Még csak annyit se préseltek ki magukból a kollégák, hogy kellemes ünnepeket, de már megszoktam a stílusukat és az életuntságukat, így nem ért nagy meglepetés.  Nem velem szembe ilyenek, hanem alapból meg maguk között is. Nálunk nem volt hivatali karácsony, ünnepség. A főnök se kívánt senkinek boldog karácsonyt, sőt mikor eljöttem utolsó nap, nem is láttam már bent, mert hazament. A polgi se említette,  kolbászokat hozott be pénteken, de az is a suli ünnepségről maradt. Szerencsére az otthonomban kellemesebb hangulat uralkodott és már időben elkezdtük a karácsonyi készülődést.

Kezdődött a december 14. havazással, már rég volt ekkora hó, hogy még a fákat is vastagon beborítsa, majd aztán rájuk is fagyjon. Nagyon szép volt a táj, úgy éreztem magam, mintha egy erdő közepén élnénk és ez kezdte meghozni a hangulatot a közelgő karácsonyhoz. Vettünk kinti égősort is, illetve elkezdtük megvásárolni a fenyőfa díszeket is. Elmentünk 15-én a szegedi karácsonyi vásárba, jó volt nosztalgiázni, szép volt az óriáskerék, ráadásul pont havazott, szóval nagyon hangulatos volt az egész. Gyorsan átfutottunk a vásáron és a Dóm téren, az Árkádban gyorsan megkajáltunk és indultunk is a buszhoz.
A hét elején nem volt kellemes a fagyban biciklizni, ráadásul meg is voltam fázva. Az ügyfelek száma is megsokszorozódott a szén támogatás miatt, így eléggé lefáradtam. De csütörtöktől már szabin voltam, ajándékokat vásároltam és elkezdtük a kajákat is megvenni az első közös karácsonyunkhoz.
30 év után most először töltöttem szüleim nélkül a Szentestét, dehát itt volt a párom, akivel viszont már öt éven keresztül mindig csak 25-én délelőtt találkoztunk, most viszont kettesben voltunk ezen a napon.
Első közös karácsonyfánk
Mivel párom vallásos, ezért el "kellett" menni nem csak a vasárnapi adventi gyertyagyújtásra, hanem Szenteste napján délután 5kör a templomba is. Nem lett volna ezzel gond, csak esett az eső és mi biciklivel mentünk a sáros autóút miatt, illetve olyan hideg volt fűtés hiányában a templomban, hogy alig lehetett a hideg levegőn kívül másra is koncentrálni. Persze azért az itteni lelkész szokásos bakijai feltűntek, miszerint folyamatosan mellé klimpírozott, meg abbahagyta az egyik dalt, mert nem látta rendesen a kottát és újrakezdte. Annyit nem ért az egész, hogy emiatt szarrá fagyjak, de  párom örült neki, hogy ott voltam és csakis ezért mentem.6 után hazaértünk végre a melegbe, tojáslikőrt és szilvás unicumot ittunk. Vacsira én készítettem előételt, füstös lazacos és libamájas szendvicskrémet, illetve halászlevet ettünk, amit barátom először készített el életében, de finomra sikerült. És persze ott voltak a sütik, gesztenyés -diós falatkák, zserbó. Tele is lettünk. Aztán az ajándékozás következett, csengőszóra, ahogy otthon szoktam meg :) Én tea válogatást kaptam kisebb apróságokkal, pl. Mikulásos zokni, előtte párom szüleitől rénszarvasos vastag zokni. Én fürdőköpenyt, pizsamát és parfümöt ajándékoztam barátomnak. Este pedig a Reszkessetek, betörőket néztük, ahogy bizonyára sokan mások is. Aznap reggel úgy keltem, hogy furcsa lesz majd itt Szentestézni, a nagyobb család nélkül, de ez estére elmúlt és már nem volt furcsa, hogy itt vagyok. Hiszen másnap indultunk szüleimhez, ott is ajándékozás várt, valamint fincsi gyöngyös leves, aszalt gyümölcsös pulykamell málnaszósszal és az elmaradhatatlan töltött káposzta várt ránk, utána sokféle sütivel és sóssal.



Szenteste asztal

Hideg kaják, töltött tojás és almás-sajtos-kukoricás saláta az első házimajonézemmel
Idén nem írtam senkinek külön, hogy boldog karácsonyt, aki írt, annak válaszoltam. Egyedül mamámat hívtam fel 24-én. Facebookra is csak azért tettünk ki közös képet, mert párom minden évben kiírja, hogy kellemes ünnepeket (én már asszem 2 éve semmit), és most velem akarta.
Ő jobban vágyik társaságra is, mint én, szeretné, ha elmennénk ide-oda, azt se bánná, ha hozzánk jönnének. De megmondom őszintém, hogy én nem nagyon szeretem, ha jönnek, inkább akkor már megyek, de akkor is nehezen indulok meg.
Örülök, hogy jobban jut időm dolgokra, elkezdtem a szülinapomra kapott  Fábián Janka-könyvet is olvasni végre, filmeket nézek, mindig tevékenykedek valamit, feltalálom magam.
Párom inkább dolgos, nem tud egy helyben ülni és tévézni, max. csak már este, lefekvés előtt.
Gyorsan elteltek az ünnepek, holnap már vége a karácsonynak. Én már részemről tele ettem magam, nem épp diétásan étkeztem, de szerencsére visszahíznom, legalábbis jelentősen azóta sem tudtam, aminek örülök. Azért januárban sem szeretnék visszaállni a régi étrendre, vagy legalábbis azért figyelni próbálok, viszont a biciklizés sokat segít a szinten tartásban.
Holnap megyek dolgozni, nem mondanám, hogy hiányzik, de aztán már csak jövőre megyek ismét, remélhetőleg.
A szilveszteri programunk már megvan, egy házibuliba hívtak meg minket még októberben.
Ja,és amit nem írtam még meg, hogy a két kiscicánk eltűnt, még december elején, mielőtt a havazás lett volna. Azóta sincs nyomuk. Pedig szerettük, etettük őket, és mégis elcsatangoltak. Nem tudjuk, mi lehet velük, szomszédok se látták őket azóta, valaki befoghatta őket, de remélem, még élnek.
Mindenesetre ha akarnak és tudnak, ide vissza kell hogy találjanak. Tavasszal majd ismét megpróbáljuk a cica tartást és akkor már talán egy kutyát is beszerzünk.


Aki követte az oldalamat idén vagy akár csak e bejegyzés erejéig , kellemes ünnepeket kívánok Neked!









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Viszlát 2024

  Idén se sokminden történt,legalábbis velem. A kislányom viszont rengeteget változott, és mivel lassan 3 évemet szinte 0-24 órában neki sze...