Álmok

Kinek ne lennének álmai?
Csak hogy ilyen közhelyes, költői kérdéssel kezdjek.

15 éves korom óta naplót vezetek,igaz,kisebb-nagyobb kihagyásokkal,füzetbe írva.Mivel a folyóírásom szinte kiolvashatatlan,az se lett volna gond,ha megtalálja valaki.
Gimiben nagyon sokat írtam, szinte 2-3 naponta. Főleg amikor átéltem az első "plátói" szerelmet.
Egyetemen ritkább lett,csak a bulikról és a tanulmányaimról szólt (jó visszaolvasni mai napig,hogy akkor milyen nagy gondnak számított egy vizsgára felkészülés,ma már ezen csak mosolygok).

Igazából merő lányregénynek tűnik,így visszaolvasva. Olyan dolgokon elmélkedtem 3 füzeten keresztül,ami meg sem valósult. Dátumokat vetettem össze,számmisztikai összefüggést keresve - és meglepő módon, TALÁLVA. Aztán nem lett belőle semmi.

Így ma már csak a munka, párkapcsolat, családi események leírása maradt, vegyítve olyan eseményekkel,amiket érdekesnek vélek vagy karmikusnak.Azért írom le őket,hogy később visszaolvassam. Mostanában túl sok minden ismétlődik az életemben. Az emberekkel kapcsolatban ugyanazok a szituációk,a lelki állapotommal kapcsolatban ugyanazok a felemelkedések,és néha visszaesések. Folyamatosan alakulok vagy inkább fejlődök?

Valamelyik nap viszaolvastam 16 éves korombeli álmaimat.

A szerényebbekkel kezdem:

-Elutazni Nagy-Brittaniába
-Részt venni egy Robbie Williams koncerten vagy egy Michael Flatley-féle sztepp tánc show-n
-Megtalálni és átélni a szerelmet

Ezek közül a harmadik megvalósult,az első kettő sajnos azóta sem. Azóta 10 év telt el. Ezek nem nagy dolgok.

És a kevésbé szerények:
-színésznő lenni
-írónő lenni
-valamelyik a kettő közül,de inkább az utóbbi
És persze hogy a regényemből film adaptációt csináljanak. Ez is olyan átlagos tinikori álom,nem?

Szeretem az angol dolgokat. Az angol zenét, filmet,zenét,tájat,szinte mindent,ami angol. Csak a nyelvet nem tudtam megtanulni normálisan mai napig,mivel a németre voltam ráállva,és az mindig sokkal jobban ment.

Kezdődött a Harry Potter-mániámmal, ez magával hozta a bagoly-gyűjtési hobbimat,ami többé kevésbé mai napig fenn áll.

Aztán folytatódott az angol kosztümös sorozatokkal, Jane Austen és a Bronte nővérek világával.
Elképzeltem,hogy én is ott élek,abban a korban,folyamatosan a múltba vágytam,és olyan férfi partenekre,akik ezekben a regényekben megjelennek. Igencsak romantikus voltam akkoriban.
Persze ma már visszatértem a valóságba,és tudom,hogy jelentősen lejjebb kell adni az elvárásaimból.

És persze a gyönyörű angol vidék vagy skót,ír táj.
A minap Cotswoldsról néztem képeket,sok filmet forgattak itt,mivel ez egy tipikus angol falu Közép-Angliában.Harry Potter-jeleneteket,illetve Jane Austen filmjeleneteket is.

Rajongok a kastélyokért,várakért is,nem utolsó sorban. Szeretnék utazni,nagyon sokat.
Szerencsére azért voltam már néhány szép helyen, Magyarország legtöbb részén is jártam már.
De ha valami,akkor ez a világ nagyon vonz!

Ez csak néhány része annak,ami érdekel,de ez az egyik álmom is.
Tudom, hogy nem megvalósíthatatlan.