Szabadságolások

A nyárnál csak egyvalami telik gyorsabban, mégpedig a szabadság. Múlt héten kezdődött, de már holnap megyek dolgozni. A szabadság ideje nem telt haszontalanul, végre elmentünk időpontot kérni az anyakönyvvezetőhöz, tehát most már hivatalos: az esküvőnk 2020.06.20-án lesz 18 órakor. A dátum már olyan rég bekattant nálam, hogy ebből nem igazán akartam engedni, de még úgy is, hogy  11 hónappal előtte mentünk, már  nem volt korábbi időpont...Illetve lett volna fél 3-kor,de azt meg nagyon korainak tartottuk.. Persze én mondtam a páromnak, hogy már júniusi szabink alatt el kellett volna menni, de szerinte felfújtam a dolgot. Hát talán mostmár belátja, hogy időben kellene intézkedni.. Sajnos a helyszín még bizonytalan, egy csárdának írtunk, nem válaszoltak azóta sem (1 hete), amikor személyesen voltunk bent, nem volt bent a tulaj. Volt helyszín, amit eleve elvetettünk, nem volt szimpi vagy felesleges 100 ezret nem akartunk csak terembérlésre kidobni, amikor azt hasznosabb dolgokba fektethetnénk... Ami vicces, hogy a főbb dolgokon kívül mindenben biztos vagyok, mit vagy kit szeretnék, de a helyszín, illetve DJ vagy vőfély/ceremóniamester bizonytalan, vagy nem is lesz, vagy egybe a kettő.... Ami kicsit rosszabb, hogy a templomi mivel nem ott lenne, mint a polgári és lagzi, ezért valószínűleg más időpontra kellene tenni, pedig jobb lett volna egy nap alatt mindent letudni.... Utazgatni ide-oda nem igazán lenne értelme... Fotós és sminkes/fodrász már megvan, illetve a fotóssal most pénteken beszélünk, de 4ből egyedül ő volt szabad azok közül, akikre ráírtam..De egyelőre ennyit a lagzi témáról, amiről még mindig úgy gondolom, hogy többet beleadok lelkesedésben, mint a párom, dehát a férfiak többsége ilyen, meg párom amúgy se egy nagy szervező típus, inkább mindent halasztgat. Van, ahol előnyünkre vált a halasztgatás, de egy esküvő nem ide tartozik...

Nyaralni mint szinte minden évben, most is az egerbocsi nyaralóba mentünk. Valakinek persze ennyi se jut, de nekem már nem annyira nyaralás feeling, hiszen megszokott környezet...
Mégis próbáltam olyan helyeket találni, ahol még nem jártunk, pl. Noszvaj, ahol megnéztük a De La Motte-kastélyt, ami elég nagy csalódás volt, kb. 4 kisebb teremből állt és 2 perc alatt bejártuk, ami szép a dologban, hogy ezért még belépőt is szedtek...
Megnéztük a kísérteties külsejű Galassy-kriptát, ami egyébként már magánterületen állt, és ami ebben vicces, hogy a szemben lévő hotel 3 okos recepciós csaja sem tudta, hol található, pedig szembe van velük.. Utána a kaptárköveket néztük meg, ahol rajtunk kívül nem sokan voltak, majd egy kilátóra is felmentünk a közelben. A kaptárkövek nem volt nagy szám....

de la Motte-kastély

Galassy-kripta, mint egy szellemjárta hely

Kaptárkövek

Másnap Szilvásváradra mentünk, végre sikerült jó időben végigjárni a túra útvonalat és feljutottunk az ősember barlangba is. Lefelé már kisvasúttal jöttünk. Utána Dédestapolcsányra mentünk, ahol van egy szép víztározó. Szintén magánterület, egy csomó tábla, hogy mit tilos a területen, és rajtunk kívül itt se volt senki. Néhány képet azért sikerült csinálni, sztem nem sokan ismerik ezt a helyet a környéken, legalábbis a nyaralók....

Dédestapolcsány víztározó

Istállós-kői barlang

Szilvásvárad mindig varázslatos

Szombaton du. 5-ig esett az eső, igazán szenvedés volt, bár páromat megtanítottam römizni és Activity-ztünk is, de ha szar az idő, nem igazán van mit csinálni itt, internet sincs....
 A hátralévő kis időben a faluban sétálgattunk, de mivel minden vizes volt és sok helyen állt a sár, így nem mentünk be jobban az erdőbe.. A bográcsozás is a gáztűzhelyen zajlott. :)
De legalább szalonnát tudtunk sütni első este és grilleztünk is.
Igazság szerint bennem is volt, hogy hiányzik az otthon és persze a szüleimnek lepasszolt Spuri kutyuska is... Amikor még nem éltük együtt, akkor megvolt a varázsa, hogy itt csak ketten vagyunk.. De így, hogy majdnem egy éve már együtt élünk, kb. ugyanolyan, mint otthon, csak el tudunk menni innen túrázni, kirándulni....
Szóval most amondó vagyok, hogy legközelebb másfelé megyünk, ahol még nem voltunk.. Igaz, itt nem kell fizetni a szállásért. De füvet nyírni azért így is kellett, illetve bevárni papámékat vasárnap délután, elmenni értük Egerbe, holott mi már vasárnap reggel indultunk volna vissza szívünk szerint...
Szerencsénkre, habár az ország nagy részében zivatarok voltak, az útvonalunkon épp elkerültük, kis eső volt csak... Majd beugrottunk a kutyusért, és az utolsó útszakaszunkon viszont már olyan sötét felhők jöttek, amelyeket már rég láttunk... Valóságal féltem, főleg mikor a rengeteg villám feltűnt előttünk és vasárnap este lévén rajtunk kívül nem sokan voltak az úton.. Az eső elkezdett szakadni, az úton ágak hevertek, a szél szerencsére nem fújt durván, és jég sem esett... De félelmetes volt. Szakadó esőben értünk haza este negyed 9kor.
Jó volt egynek, kicsit kimozdulni, de nekem is hiányzott az otthon, pedig még teljes 1 hetet sem voltunk oda. Talán én is változok vagy csak párom hatása ez is, nem tudom. Mindenesetre én nem szeretném feladni az utazást, szeretek új helyeket megismerni, felfedezni...

Elégedetlen falusiak

Közelednek az önkormányzati választások, és ehhez az időponthoz közeledve egyre több az elégedetlen hang a faluban is. Nem titkolt szándékkal jönnek létre Facebook csoportok, ahol a negatív hangoknak adnak teret, persze változást és fejlődést címszó alatt. Annyiból áll az egész, hogy mindenki leírja, mi zavarja, mit hogy kellene. Amikor búcsú volt, az volt a probléma, hogy régen sokkal nagyobb volt, sőt, még óriáskerék is volt. A falunap, ami most csak másfél napos lesz, szintén negatívkodásra késztette az itt lakókat, miszerint régen 3 napos volt, nívósabbak voltak az előadók, és amúgy is miért pénteken van, amikor még sokan dolgoznak délután is. Ezt persze egy olyan kommentelte, aki tudomásom szerint jelenleg is munka nélküli. Természetesen mindenért az önkormányzat a felelős. Azért is, mert gazos a temető, gazosak a porták. Holott az a magánember dolga lenne, hogy rendbe tartsa, de amikor egészséges férfiemberek (lásd két szomszédomat is) arra nem képesek, hogy füvet nyírjanak, mit várhatunk egy idősebb, vagy betegebb embertől...
Szóval ez a Facebook csoport végül olyan röhejes lett, hogy az emberek már kommentekbe estek egymásnak, és amikor végre egy valaki tenni akart, azt is kitiltották a csoportból, mondván kampánymegmozdulást csinál... Úgyhogy ki is léptem ebből a csoportból.
Tény, hogy itt bármilyen változás csak akkor lenne, ha vezető választások történnének, mind polgármester, mind pedig az egyházi vezetők le lennének váltva, utóbbira sajnos kisebb az esély.
A kommentelgetők többsége olyan, akinek semmi dolga, gyesen lévő kismama, öreg, vagy munkanélküli/kerülő... Értelmesebbek nem is írnak bele.. .Ja, kivéve persze az épp unatkozó tanárokat, akik olyan okosnak gondolják magukat... Az egyikük például ismert verseken keresztül mutatja be képekben a sínylődő falut... Igen, köszi, ez nagy segítség. Ezt én is meg tudnám csinálni gond nélkül... Mert közösségi oldalon okoskodni könnyű, de kíváncsi lennék, ha emberek előtt kellene kereszttűzben kiállni, akkor hogy boldogulna...
Csak remélni tudom, hogy a falu egyszer kap egy érdemes vezetőt... Aki nem csak akar, de tud is tenni... Az akarat kevés, eszközök kellenek, kapcsolatok... És nem csupán jambusok és amatőr fényképésztudás...

Az egyházi vezetők se sokkal jobbak, én csak az egyik protestánsról tudok jobban beszámolni. Kezdjük ott, hogy 2 hónapos szabadságra ment, addig meg majd lesz valami a gyülekezettel.. Habár az a maximum 10 fős gyülekezet csak elboldogul valahogy...  Még az istentiszteletre se jött el, mikor helyettes tartotta, mondván ő szabadságon van, közben meg ott volt a lelkészlakban... Erkölcsileg és  vallásilag is enyhén szólva megkérdőjelezhető.. Aki segíteni akar neki az udvarban. hogy ne legyen már akkora disznóól, ami egy emberhez se méltó, nem hogy egy lelkészhez, akkor is a köszönöm helyett inkább lehurrogást kapnak a segítők.. Nem hogy egy pohár vizet, dehogy is... Csoda, ha egyáltalán kijön köszönni nekik, pedig párom is saját szabad idejét feláldozva megy el hozzá füvet nyírni..

Egyszóval igen, van igazság abban, akik elégedetlenkednek, de engem nem különösebben hat meg a dolog. Hiszen bár itt élek, de nincs a szívemhez nőve a község... Nem igazán bírok itt sok embert, képmutatóak, panaszkodnak ... stb. Egy csaj is, mint kiderült, nem szimpatizál velem, holott soha egy rossz szót nem szóltam hozzá.. Végül arra jutottam, hogy valószínűleg irigykedik... Meg amúgy sem szimpatikus neki senki.. Talán nem is csoda, hogy 35 évesen a szüleivel él és nincs pasija.... Meg hát ahogy mondani szokták, hogyha valaki irigykedik rád, akkor valamit jól csinálsz.
Az itt élő emberek többsége, csúnya kimondani vagy sem, meg sem érdemlik a fejlődést... Mindent negatívan élnek meg, még a jó dolgokban is rosszat és hátsó szándékot látnak... Mindennek megvan a miértje és biztos annak is megvan az oka, hogy ezek az emberek ilyen "vezetőket" kaptak..


Párom is egyre kevesebb emberrel tartja a kapcsolatot, akik külföldön élnek, azokkal nincs közös téma. Az unokatesója itt volt pár napja, aki Hollandiában hotel wc-ket pucol. Nyilván ez is munka, el kell végeznie valakinek ,na de hogy én emiatt pusztán a pénz kedvéért távol legyek a családomtól... Azt köszi, nem. De legalább itthon el tudott menni Balaton Soundra.. Egészségére.
Meg van egy másik haverja, aki elég körülményes, még ő szól le minket, hogy kerüljük, közben most kétszer is lemondta a talit, mondván ő arat (amit csak aznap tudott, ugyebár  a gazdáknak rengeteg dolguk van, mint tudjuk és sose érnek rá semmire....). Meg este 8 után menjünk el kajálni, úgy, hogy párom hajnal 3kor kelt 5 napon át.  Nekem nem hiányzik senki társasága, egy párral jóban vagyunk, őket még én is el tudom viselni, ami nagy szó tőlem.. De legalább van közös témánk, és az se utolsó szempont, hogy ők is dolgozó emberek. Jobban átérzik a korán kelést, meg eleve a kötöttségeket, a sok munkát, mint aki egész nap csak tesz-vesz, komoly cél nélkül, eljátszva a fontoskodót... Ezekkel az emberekkel már nem is igazán találjuk meg a közös hangot, de szerencsére ezt ők is érezhetik, mert egyre kevésbé hívnak minket bárhová is, legnagyobb örömömre..

TÉMÁN KÍVÜL:
Eddig egész jól telik a nyár, szabin voltam, majd jött 2 hét nyugi a főnök nélkül, kisebb-nagyobb feladatokkal, de inkább esküvő bejelentkezéseim voltak és most is volt egy szombaton.. Már nem izgulok szerencsére, szinte egyáltalán...
Holnap ugyan már lesz a főnök, de most két napot nem kellett mennünk, áramszünet miatt... 3 napot dolgozok a héten, utána ismét szabim következik... Így azért elviselhető a nyár.. Több időm jut dolgokra.. Filmeket nézek, végre csináltattam új szemüveget is, Szegedre el tudtam menni shoppingolni, Anyának ajándékot venni... Több időm jut magamra és agyalni is...
És most végre párom is várja Egerbocsot, jót fog tenni mindkettőnknek egy kis környezetváltozás, mert már nagyon be vagyunk gyepesedve.... Nem is bírnék úgy itt lakni, hogy sose mozdulunk ki...

Úgyhogy hamarosan irány a HEGYEK, a Bükk, Mátra, és persze Eger.