8 hónap az esküvőig

Lezajlott a választás-mizéria, ezért el tudtam végre jönni szabira, hogy egy kicsit magammal és persze az esküvőnkkel foglalkozzak. Az új polgármester egyelőre nagyon szimpatikus és nagyon cuki, pár nap alatt jobban fel tudtam rá nézni, mint a másikra 1 év alatt. De ennek részleteiről majd később írok, ez a poszt nem erről szól. És persze még sokminden változhat, ezek csak az első benyomások.

Azt hinnénk, milyen sok idő még a 8 hónap az esküvőig, de ha az ember lánya egy igencsak népszerű időpontot választ, akkor semmi se lehet túl korán.. Még szabad volt a szolgáltatók nagy része, azok is, akikről azt hinnénk, elég csak pár hónappal a lagzi előtt lefoglalni őket. Pl. torta, virág. Hát nem. Nem is értem, hogy valaki hogy tudja 1-2 hónap alatt megszervezni a lagziját, hiszen így is minden hónapra akad valami, amit intézni kell, sőt, már lassan minden hétre. És még hol van 2020 júniusa..

Szombaton hosszú várakozás után végre elérkezett a nap, ami minden menyasszony egyik várva várt pillanata, a RUHAPRÓBA. A szervezés elejétől fogva egyszer sem volt kérdéses számomra, honnan szeretném a ruhát, hiszen azon a helyen van, ahol az esküvő is lesz, és csak pozitív véleményt hallottam  a ruhákról és a szalon tulajáról is. A közösségi oldalakra feltett fotók is arról tanúskodtak, hogy itt olyan sok ruha van, hogy ha ebből nem találok egyet, akkor sehol.
Anyukámmal mentem el a próbára, mással nem is tudtam, és akartam volna, így is zavaró  volt kicsit, ha mondjuk ő máshogy látott valamit, mint én.
A tulaj valóban kedves volt, nagyon sok ruhát kitett, miután közöltem az elképzelésemet, árban is! Ami fontos, hogy nem is mutatott olyan ruhát, ami árban sokkal több lenne, de azért így is volt bőven választék.. Fehér színű ruhákat próbáltam, kb. 5-6ot. Az első egy csillogó alsórészű, tüllös, csipkés felsőjű ruha volt, ami elég extrém volt hozzám, nem igazán állt jól... Majd jött a következő, ami majdnem nyertes lett... Tüllös alsórész, A-vonalú, csipkés, semmi flanc, egyszerű ruha volt amúgy.. Próbáltam igazi hercegnős, vízhullámosat is, de az nem állt jól, ahogy azt gondoltam is, csak kíváncsi voltam. Majd egy szatén ruhát is megnéztem, igaz, mielőtt felvettem volna, olyan régiesnek láttam, meg hát nem is volt egy ruha sem ilyen, inkább a tüll népszerű, de ez meg olyan jól állt, hogy végül ez lett a befutó. Az alsó rész egyszerű, uszály nincs (nem is akartam), abroncs se lesz túl nagy. Kényelmes volt, mintha rám öntötték volna, ugyanis a mérete is tökéletes volt, már abban a pillanatban mehettem volna vele esküdni :) Ebben éreztem a legjobban magam. A felső része virág csipkékkel díszített, csillogós (nem túlzóan), spanyol fátyollal próbáltam. És még árban is kedvezőbb volt, mint amire én gondoltam... Úgyhogy megvan A RUHA! Ami jó még ebben a szalonban, hogy a kiegészítők, a fátyol, kesztyű, tiara, hajdísz ingyen járnak a ruhához,  nem kerül többe, és ha másik napon van a kreatív fotózás, akkor sincs külön bérleti díj. Ja, és máson nem lesz a ruha addig, csak rajtam, nehogy baj érje. A felét kellett kifizetni.
Mindenképp pozitív volt, hogy az első szalonban megtaláltam, amit kellett, így barátnőmmel már csak nézelődni megyek majd Szegedre, ahol amúgy is drágábbak elvileg a ruhák, mint ahol én néztem.

A héten vasárnap megyünk a cukrászhoz a torta miatt.
November közepén a virágossal és dekorossal fogok találkozni, ha összejön.
Közben netről rendelgetem az apróbb kiegészítőket, hogy azok se az utolsó pillanatra maradjanak...
Tortadísz a nevünkkel, homoköntő szett és gyűrűpárna már megvan.

December, január környékén a gyűrűkeresést terveztem be, és nézni kéne a páromnak is öltönyt. Persze a buszos munkahelyi (amúgy ott nem hordott) öltönyében szeretne lenni aznap, de erről próbálom lebeszélni, azért nem mondom, hogy költsünk erre 100 ezreket, na de valamennyire adja már meg a módját a saját esküvőjének...A hétvégén megyünk barátnőmmel cipőt nézni nekem, mert majd a Húsvét  utáni újabb ruha próbához már kelleni fog... És egy menyecskeruhát is szeretnék nézni, azt már nem bérelném több tíz ezerért, hanem valami egyszerűbbet lehetőleg 10 ezer alatt....

Ami eddig megvan:

• Helyszín, ezzel együtt a menü
• Anyakönyvvezető, polgári szertartás
•  DJ és ceremóniamester
• Fotós
•  Fodrász, sminkes
• Dekoros, virágos
• Cukrász
• Ruha, cipő 

Azért sztem egész jól állunk, de majd írok néha összefoglalót, hogy lássam, hol tartunk :)
És persze az esküvőt szervezek oldal is nagy segítség.
Ami nem lesz egyszerű, a templomiban megpuhítani a lelkészt, hogy a polgári előtt tarthassuk a templomit. Ezt páromra bíztam, remélem megoldja. :)
A másik pedig a vendéglista összeírása.
Szinte hetente változik a névsor, de majd ha túl sok összegyűlik, a lista aljáról húzunk ki embereket.. Nem tudok jobbat... Meghívó mintákkal kapcsolatban is bizonytalan vagyok, találtam párat, de annyira egyik sem az igazi... A szöveg az már megvan. És persze erre se akarok nagyon sokat költeni. Egyelőre 1 millió alatt vagyunk kalkulációban... És azért az előlegekkel van, aminek már csökkent az ára, de az nem túl jelentős...

Mindenesetre izgi ez a készülődés. És hobbinak se utolsó, leköti az embert. :)

Választások után

Valaminek véget kell érnie, hogy egy új kezdődjön el.

Két hónapja kezdődtek a választásokkal kapcsolatos előkészületek, amelyek olyan hosszúak voltak, amit egy laikus nem is gondolna és még én sem gondoltam volna egy évvel ezelőtt. Kezdve a kérelem ellenőrzéseken át, az ajánlóívek kiadásáig, aláírások ellenőrzéséig, a sorsolásig, a sok HVB-ülés, a túlórák, a felesleges ügyeletek, mert épp akkor zárul le egy névjegyzék kikérés vagy átjelentkezés... Majd közeledve a naphoz még több túlóra, még több nyomtatás, megvárni mindenkit, hogy el tudjuk kezdeni a munkát, ott ülni éjfélig akár... De a tegnapi nap volt a leghosszabb, és végül ma (hétfő) hajnali negyed 4-re értem haza. Volt izgalom bőven, de sikerült megcsinálni a dolgunkat, ahogy a főpróbán is. Ügyesek voltunk, mégse kaptunk dicséretet, de még egy köszönömöt sem a főnöktől. Igaz, pezsgőzés volt, de mindenki ment volna már haza helyette.. Persze ezt a főnökünk, akinek élete a munkája, hiszen gyakorlatilag semmi magánélete, egyedül él..stb. ezt nem látja. Nem is fogja talán sosem megérteni azt,akit hazavár a párja, adott esetben a gyereke.. Ideges volt végig, az agyunkra ment, legszívesebben egy ajtó mögé csuktam volna, hogy ne is lássam vagy halljam. Ilyen negatív személyiséggel még nemigen találkoztam. Taszít mindent és mindenkit maga körül... Néha úgy beszél az emberrel, mint a kutyával... Panaszkodott, hogy fáradt, mintha mi nem lennénk azok.. Kár, hogy a jegyzőket nem lehet megválasztani.....Már csak egy reményünk van, az új  polgármester.
Ugyanis fölényesen nyert, akin én is vacilláltam, hogy rá szavazok, embersége, kedvessége és nagy népszerűsége miatt... Ma már úgy érzem, hogy jó döntés volt, esélyt kell neki is adni, és remélhetőleg sok új jó dolog veszi kezdetét... A  képviselő testületbe két barátunk is bekerült, aminek szintén örültem. Kicsit sajnáltam a leköszönő polgármestert, de tudtam azt, hogy valahol maga is tehetett róla, hiszen nem tett meg mindent a győzelemért, sőt, szinte semmit nem tett... Gyakorlatilag kampánya sem volt, max egy-két szórólap.. Itt az emberek helyi viszonylatban az embert nézik, és nem a pártokat... Hanem aki ismerős, akit szeretnek, szimpatizálnak vele, stb.
Én bízom abban, hogy a mostani jó lesz, és ha már két dolgot megtesz, megemelem előtte a kalapom. Az egyik a főnököm eltávolítása, aki miatt az utóbbi pár évben kb. hét ember (ha nem több) felmondott, bunkó stílusa és nulla empátiája miatt... Ha úgy vesszük, ebből lehet valami, hiszen én is mondom folyamatosan a páromnak a panaszt, aki elmondja az egyik képviselő tagnak és az újonnan lett polgármesternek (már ma mondta neki telefonba), ők ketten talán tudnak valamit tenni, ha már a leköszönő polgi nem tett semmit...  Ő ráhagyta a dolgokat és közben elment egy csomó dolgozó...
És végülis a polgármester a jegyző munkáltatója, így megteheti, hogy eltávolítja,..
A másik pedig az aszfaltos utak kialakítása,. A földes út az egyik leggázabb itt a településen, emiatt tűnik nagyon elmaradottnak, pedig lehetne javítani a minőségén... Legalábbis amíg nem nyer a község pályázatot... Hiszen amúgy rengeteg pénzbe kerülne és talán még önerő is kellene hozzá..
Mindenesetre reményekkel telve vagyunk, bízunk az újban és a változások pozitív kimenetelében...
Végre vége a választásoknak, visszatérnek a normál munkaköri feladataim, bár ugye az sem kevés...

A héten menyasszonyi ruha próbám is lesz :) Már nagyon várom.