Húsvét hétfőn indultunk vissza, útközben megálltunk Poroszlón, hogy megnézzük a Tisza-tavi Ökocentrumot. Jól ki volt alakítva és kint is voltak látnivalók. Igaz, a nagy tömeg nem hiányzott, az akváriumok mellett alig lehetett elférni, leginkább azokat bírtam, akik babakocsival vágtak neki a tömegnek. Biztos sokmindent megjegyez majd a gyerek az egész kirándulásból.. Meg ezeket a szülőket sem értem, miért nem marad kint az egyik a kocsival, amíg a másik körülnéz vagy legalább olyan helyekre ne menjenek be, ahol még kocsi nélkül is szűkösen vagyunk. Végül örültem, mikor végre kijutottunk a szabad levegőre. Egy közeli halászcsárdában ettünk, habár én nem voltam elragadtatva az ételtől, sült halat ettem salátaágyon, egyedül a majonézes öntet ízlett, a hal nagyon olajos volt, a saláta meg semmi különös,de a többiek elégedettek voltak.Mindenesetre megfogadtuk, hogy a következő Húsvétot itthon töltjük, főként ha ilyen esős, borús időt mondanak, mert így nem olyan jó ott lenni. Illetve jó, csak nincs mit csinálni. A táj is kimondottan őszies volt
A következő hét már sokkal naposabbnak és melegebbnek ígérkezett, ezért sajnáltam, hogy nem egy héttel később jött el Húsvét ünnepe.
A héten volt öcsém szülinapja, amit vasárnap ünnepeltünk bográcsos marhapörkölttel, kint az udvaron, anyukám pedig tök fini nutellás sajttortát készített.
Szombaton párom haverjának szülinapját és egyben házavatóját is ünnepeltük. A srác már több mint egy hónapja beharangozta az időpontot (az eseményt pedig évek óta ígérgeti) és akkora feneket kerített az egésznek, mint ha legalábbis lagzija lenne. Nem beszélve a készpénzről, amit borítékban kért ajándék helyett, mert gyűjtöget. Hozzá tenném, hogy a háza a semmiből lett felépítve, a legmodernebb és legújabb benne minden, kezdve a bútoroktól a háztartási gépekig, amiket még használni sem tud. Az étkezője úgy néz ki, mint egy tárgyaló. Nyilván vállalkozóként van pénze, az még oké, de akkor miért kér készpénzt? Nyilván vittünk volna neki valamit, italt, egyedi ajándékot..stb, de ez sokaknál kiverte a biztosítékot. Utolsó pillanatban is hívott meg valakit, és bevallottan érdekből ráadásul.
Hogy milyen volt az egész? Nos, mivel sikerült extrovertálttá innom magam, ezért sokakkal beszélgettem, akikkel előtte nem sokat vagy semmit. Ebből a szempontból számomra jó volt.
Nem sok házavató bulin voltam még, de nem úgy illene, hogy a házigazda van ott előbb és aperitiffel várja a vendégeket, akik legalább fel tudják köszönteni?
A házigazda 6-ra kért mindenkit a helyszínre, ennek ellenére ő maga 6:40kor futott be széles mosollyal ugyan, de zavartan, bocsánatot se kérve a késésért. Addig mi ismerősökkel beszélgettünk és zavartan álldogáltunk. Ő még üdvözlésünk előtt körbevezetett valami számunkra idegen nőt a házban (mikor mi még nem is láttuk), aztán a csaj távozott is. Alig tudtuk oda hívni magunkhoz, hogy átadjuk neki a borítékot, de utána sem sok ügyet vetett ránk. Persze zavarban volt, sose csinált még ilyet, nehéz 40 emberre figyelni egyszerre, még én kérdezgettem, segíthetek-e valamiben. Amikor éjfél körül indultunk, akkor már persze tudott velünk foglalkozni, beszélgetni és politizálni a sráccal, akit mindenki tudja, hogy érdekből hívott meg. Előtte pedig nem is beszélgetett vele. Szóval fura egy koma, érdekember és a pénz, illetve mivel az már van neki, a hatalom hajtja. Amire jó volt ez a buli, hogy legalább ki tudtam belőle ábrándulni. Másnap a telefonban elég fura volt a barátommal, és azokat méltatta, akik hajnali 3-ig kibírták vele. Többsége egyébként 9-kor vagy már 10-kor lelépett, ahhoz képest mi még sokáig is maradtunk.
Tehát mozgalmas hét volt, és még csak aznap (vasárnap) kezdődött az igazi izgalom, a választások éjszakája.
