Amikor gimis voltam, minden lány a helyes és népszerű srácokra
bukott, akik vagányak voltak, na nem annyira, hogy kicsapják őket, de azért jó
volt velük nevetni és időnként lázadozni. Saját motorral jártak, volt jogsijuk.
Nagy dumákat nyomtak, a buliban ők jelentették a középpontot és az a csaj is
menő lett velük, aki a barátnőjük volt.
Amikor egyetemre jártam, már nem a jóképűség volt az
elsődleges, hanem az intelligencia. Minél okosabbat mondott valaki az órán,
annál többen néztek fel rá, és persze az is fontos volt azért, hogy ne legyen
teljesen magának való, benne legyen a bulikban. Olyasvalaki, akivel együtt
lehetett tanulni, bulizni, majd lustulni egész nap. Egy srác, aki tele volt
önbizalommal, karrier tervekkel, és elképzelte, hogy milyen gazdag lesz majd,
ha végre lediplomázik.
Majd következett a munka világa, amikor rájövünk arra, hogy
1. a tanulásodnak végre megérett a gyümölcse vagy 2. feleslegesen tanultál
annyit, mert nem dolgozol jó helyen, és hogy egész életedben csak az a pár nap
szabadság tesz függetlenné, ami évente adatott. És akkor rájössz arra, hogy
fontos az egzisztencia, a saját lábra állás, méghozzá minél hamarabb. A pénzes
pasik a nyerők, akikre fel lehet nézni, és akikkel ha szerencséd van, már saját
lakásuk és persze kocsijuk is van és neked más dolgod sincs, mint bevágódni
náluk és el van rendezve az életed. Az se fontos, ha nem néz ki jól, még jobb,
ha a főnök az, ezért még talán irigyelni is fognak. Már megtaláltad önmagad,
nem akarsz keresgélni, és reméled, hogy a pasinak is hasonló tervei vannak
veled.
Ezután több verzió is lehetséges. Vagy valóban létrejön egy
Csipkerózsika-álom, vagy kidobtak, megcsaltak, veszekedtetek, a pasinak
fontosabb volt a pénz, mint te. És akivel azt hitted, közös életet tervezhetsz
és gyerekeket, akár utcára is tenne. Vagy csak csendben elváltatok, mert valami
hiányzott, nem volt meg az a plusz, és nem számíthattál már rá.
Utána már nem fog érdekelni, hogy ő legyen a leghelyesebb, a
legintelligensebb, vagy neki legyen a legtöbb pénze. Már egyedül az fog
számítani, hogy hűséges legyen, tisztességes, őszinte, megbízható, és
legfőképpen olyan pasi legyen, aki jó férj lesz később és szerető apa. Akivel sokat
nevetsz és jókat beszélgetsz, és mindent
megosztasz vele, aki jobban ismer téged, mint te magad. Aki egyben a legjobb barátod
is és életed értelme.
És eljön az idő, amikor már beéred a gimi legérdektelenebb
és legcsendesebb fiújával is, akit régen észre sem vettél, és nem azért, mert nincsenek
mások, hanem mert rájössz arra, hogy mi jelenti az igazi értéket.
A külcsín és az anyagiak már nem számítanak, pedig ugyanúgy
te vagy csak több évvel idősebb és bölcsebb…
Már eldobtad ifjúkori elvárásaidat, hiszen csak az a fontos,
hogy legyen valaki melletted, akinek kezedet nyújthatod.
És közben arra is rájössz, hogy teljesen felesleges
elvárásokat támasztani, mert nem azt kapod, akit elképzeltél, hanem akire
szükséged van.
