Év végi összefoglaló 2017

Úgy tűnik, van ebben a hetes számban valami, ami miatt az ilyen végű évek igencsak izgalmasra sikerednek. Pl. a 2007-es évem volt mozgalmas, amikor érettségiztem és szeptembertől már Szegeden folytattam az életem.

Az idei évben sokminden történt, és ehhez költözködnöm és munkát váltanom sem kellett.

Tegnap végre megvolt az utolsó céges ajándékozás is, és az idei év utolsó munkanapja számomra.
Már három hete csak karácsonyi vacsik, ajándékozás megy, meg egy rakat karácsonyi üdvözlet, képeslap, szaloncukrok, tegnap még bejgli is volt a melóhelyen.
Két karácsonyi céges vacsink volt, két külön étteremben, más-más csoporttal. Mindkettő elég erőltetett volt, látszott, hogy szinte mindenki csak kényszerből ment el,  mert hát ingyen kaja (az italt nem állták),  de a hangulat pár vicces beszóláson kívül elég lapos volt. Három éve, mikor a cég még másik néven futott, volt egy tök jó partink, kajával, zenével, bulival, sajnos azóta nem rendeznek ilyet. Pedig nem kis cégről beszélünk. Több helyen is azt hallom, hogy nagy parti van ilyenkor, ingyen kaja, pia, zene, buli,  meglepetés sztárvendég...stb.  Ezek után nem is csoda, hogy senki sincs oda ezért a vacsis dologért. Persze örüljünk, hogy van valami. Ajándékot is kaptunk, díszgömböt a cég logójával és egy kalendáriumos tolltartót, ami végülis jól néz ki. A főnök is írt egy személyre szóló képeslapot mindenkinek, hát az enyém egyáltalán nem hatott meg, pedig kedveset írt, hogy sokat fejlődtem, és még pár hónap és én leszek a legjobb. Ez csak nekem hangzik úgy, mintha azt írta volna le, hogy mínuszból indultam, most vagyok nullán és pár hónap múlva jó leszek? Mindenesetre kidobtam a képeslapot, mert csak felhúztam magam rajta. Alapvetően jóindulatú a főnökünk, csak hát abszolút nem ismer, mert csak azt ismeri, aki odamegy hozzá nyalni, ő nem megy oda pl. hozzám, hogy na hogy vagy, mi újság.

Tegnap pedig a közelebbi kollégákkal ültünk be a Pixelbe inni, itt is volt ajándékozás, de már valamivel meghittebb, hiszen évek óta ismerjük egymást, és napi szinten beszélgetünk. Mindenki elég testhez álló ajándékot kapott és talán most először én is örültem az enyémnek. Baglyos hógömböt és egy karácsonyi karkötőt kaptam, ami igazán fancy. :) Bár itt is 11kor már asztalbontás volt.
Összességében a cégnél is voltak pozitív változások, kaptunk mobilt, lett céges számunk és laptopunk is, dolgozhatunk otthonról, home office-ban is.  Sok szarság is volt persze, de többé-kevésbé összetartottunk,a társaság néha fárasztó, de azért jó és legalább nem teszünk keresztbe egymásnak a közeli kollégákkal. Ami negatív volt, hogy elment az a kollégám, akivel a legjobban voltam, aki a legjobban ismert és sajnos azóta se lépett és nem is fog lépni a helyére hasonló személy a melóhelyen. Mai napig hiányzik onnan a jelenléte, de már annyira nem fájó, mint eleinte.



Magánélet terén is voltak változások. Májusban megkérték a kezem, menyasszony lettem, augusztusban pedig elkezdtük intézni a saját házunkat és novemberben a miénk is lett. Ha tavaly valaki azt mondja nekem, hogy ez fog velem történni idén, valószínűleg nem hittem volna neki.
Sok helyre utaztunk (már magunkhoz képest), és most először utasszállító repülőn is ülhettünk.


November végén igencsak lelkes szoktam lenni, várom a karácsonyt, így nem is csoda, hogy mire oda kerülök, hogy élvezzem az ünnepet, annyira telítődtem mindennel, karácsonyi fények, filmek, adventi vásár, munkahelyi karácsony, hogy már nincs is annyira extra kari hangulatom.Erre persze még az is "rásegít", hogy évek óta nincs normális hó errefelé karácsonykor, már csak a filmekben látok havazást. Azért a hó sokat dobna mindenki hangulatán.
Az ajándékokat már megvettem, én inkább az a típus vagyok, aki nem hagyja utolsó napokra a dolgokat, illetve már azt a nagy tömegnyomort is nehezebb elviselni a boltokban így kari előtt pár nappal. Holnap indulok haza, de jövőre valószínűleg már a saját házunkba és ott töltjük az ünnepeket.
Na de addig még van idő.

Aki véletlenül a blogomra tévedt év közben vagy elolvasta ezt a bejegyzést, annak köszönöm és kellemes ünnepeket kívánok neki! :)

Karácsonyi hangulat asztalka

Kedvenc karácsonyi filmjeim - ismertek és kevésbé ismertek

Nem tudom, ki hogy van vele, de én már december elején elkezdek hangolódni karácsonyi filmekkel. Igaz, a tévé is tömve játssza őket már novembertől, de azok mindig csak a szokásos filmek: Télapu, Kelekótya karácsony, Beethoven karácsonya.. stb. Nem mondom, hogy nem szeretem őket, de legalább elővehetnének valami újat is, amit mondjuk nem gyakran látni tévében.

Az én nagy karácsonyi film kedvencem az Igazából szerelem a sok angol színész meg az egész feeling miatt, de akár a Bridget Jones naplóját is ide sorolhatnám.
Mesében pedig a Polar Expresszt szeretem, annál jobb téli-karácsonyi hangulatú mesét nemigen láttam és még a zenék is szépek benne.
Vígjátékban a Tapló Télapó a kötelező nálam, nagyon jókat szoktam nevetni rajta, és a második rész sem lett rossz.

Kevésbé ismert filmek, de nagyon jól lehet velük hangolódni:


Csillaghercegnő - Journey to the Christmas Star 

Igazi családi mozi, amit a gyerekek is szerethetnek. Egy kislány mesebeli története. Sonja, az árva kislány, sanyarú körülmények között él. Mostohaszülei és mostohatestvérei folyton kihasználják, a legalantasabb munkákra kényszerítik és még a házuk küszöbét sem lépheti át. A kislány egy jobb élet reményében már régóta tervezi a szökést, amely a véletlenek szerencsés összejátszása révén sikerül is neki. Üldözői elől menekülve a királyi palotában találja magát, ahol fültanúja lesz a király elkeseredett fohászának, akinek birodalmát szörnyű veszély fenyegeti. Királysága felett a gonosz veszi át a hatalmat, ha karácsonyig nem találja meg, s nem gyújtja újra lángra a Karácsony csillagot, amely újra beragyoghatja a palotát és a királyságot. Sonja felajánlja, hogy vállalva a rá leselkedő veszélyek sorát, segít a királyon és megkeresi az elveszett Karácsony csillagot, ám kalandos útja során számos akadályt kell leküzdenie.


A Karácsony története - Joulutarina  

Szintén gyerekeknek ajánlott. Sok száz évvel ezelőtt, Lappföldön, a 7 éves Nikolas szülei és testvére egy tragikus balesetben meghalnak. Az árván maradt fiú így senkire nem számíthatna, de a falubeliek megsajnálják, és elhatározzák, hogy szűkős lehetőségeik ellenére felnevelik őt, úgy hogy minden család befogadja egy évre. Nikolas, amellett hogy jól viselkedik és szorgalmasan tanul, hálából apja bicskájával apró ajándékokat készít a többi gyereknek, amit karácsony este rak le a házaik elé. Amikor a fiú a mogorva asztaloshoz, Isakkihoz kerül, mégis úgy tűnik, hogy ismét rosszra fordul a sorsa. Hamarosan azonban kiderül, hogy a zord külső mögött érző szív rejtőzik, és Isakki úgy dönt, segít Nikolasnak a hagyományos ajándékosztásban...

Egy különös éjszaka 

 Inkább idősebb és felnőtt korosztály lelheti benne kedvét, a csodás Julie Andrews-al.
Két korosodó idegen véletlenül találkozik a karácsony előtti éjszakán. Eleinte sokat vitatkoznak, majd fokozatosan nyílnak meg egymás előtt egy hófútta, eltorlaszolt, ám mégis meleggé varázsolt elhagyatott hétvégi házban.

Karácsonyi angyal 


Egy habosmázas-és klisé halmazoktól mentes karácsonyi film, ami számomra valóban a szeretetről és adományozásról szól. Ashleynek, a magányos munkanélküli nőnek  egyik szomszédja munkát ajánl. Segít az új főnökének, aki névtelenül tesz jót másokkal. Amikor azonban egy helyi magazin újságírója megtudja, mit is csinál a páros, döntenie kell, hogy felfedje-e az igazságot, miközben a nőnek óvnia kell főnöke titkát és a saját szívét.




Fehér karácsony - White Christmas 

És végül egy valódi klasszikus 84-ből, Bing Crosby-val. Ebben a filmben hangzik el a mesés, mindenki által ismert White Christmas muzsika,  de sok zene, tánc van benne, hiszen két tehetséges énekes-táncos komikus párosról szól,  akik  egy téli napon két fiatal hölggyel találkoznak össze, és együtt indulnak Vermontba, hogy együtt töltsék a karácsonyt. Természetesen nagyon jól szórakoznak a hölgyek társaságában, de az igazi kaland akkor kezdődik el, amikor Wallace és Davis rájönnek, hogy a vendéglő tulajdonosa nem más, mint egykori tábornokuk. Az öregúr szörnyű anyagi gondokkal küzd. A kis csapat elhatározza, hogy egy show-műsorral megpróbálnak enyhíteni az öreg tábornok gondjain...

 

Persze ezeken kívül még sok filmet szeretek, de mindet szinte lehetetlen is lenne felsorolni, hiszen évente gyártanak kettőt-hármat legalább.Mindenesetre a Reszkessetek, betörők örök film marad már, sztem ez a végzetünk, hogy ezt minden karácsonykor lássuk, még ha csak kapcsolgatva is két csatorna között. Szerintem a kosztümös filmeket is ilyenkor a leghangulatosabb újra nézni, a Jane Austen-filmeket, a Kisasszonyokat, a Boldog karácsonyt, Hetty nénit, na és persze a Sissit vagy A muzsika hangjait. 

Mindenesetre, választék szerencsére van és biztos mindenkinél akad egy-két klasszikus, amit sosem hagyna ki. 

Decemberi kezdetek

Végre december van, Szegeden ma leesett az első hó is, és ma van Advent első vasárnapja. Az adventi koszorúm már múlt héten kész lett, és megvolt az első karácsonyi vásározás is, forralt borozással meg egy kevés ajándék vásárlással.

A karácsony a kedvenc ünnepem és ez a kedvenc időszakom, ahogy a zenében is van: "It's the most wonderful time of the year"

Habár még nem a házunkban ünnepelünk, de jövőre remélhetőleg, és ha Isten is úgy akarja, minden adott lesz hozzá.

Az év utolsó szakasza máris változással kezdődött. Párom végre felmondott azon a munkahelyen, ahol nem becsülték meg, ahol annak ellenére, hogy az egész napját ott töltötte, nem fizették meg, sokszor éjjel 2-kor kellett keljenek és négy órát utazzanak, hogy aztán 10 órákat dolgozzanak. Sosem volt itthon, ott aludt, hétvégén meg nem volt ideje, sem ereje semmihez. Kitalálta, hogy mit szeretne csinálni helyette, azt, ami már gyerekkori álma és habár még tanfolyamokon kell részt vegyen, hogy teljesüljön, én teljes mértékben mellette állok. Remélem, összejön neki és karácsonyra magamnak is azt kívánom, hogy egy olyan munkám legyen egyszer, amit szeretek és kamatoztathatom egyszer, amit évekig tanultam.
Már nem vágyok házra, hiszen van, igazából a munka része kellene már vége jó legyen, hogy azt csinálhassam, amiért úgy érzem, érdemes minden nap felkelnem.

Munkahelyen ismét húztunk neveket (jaj, de iskolás már ez), úgyhogy ismét egy embert legalább úgy kell megajándékozzak, hogy nem ismerem...Na mindegy, remélhetőleg utolsó ilyen karácsonyi bohóckodásom lesz ez. 
Örülük, ha a szeretteimnek megtalálom a megfelelő ajándékot, nem hogy egy idegennek..

Persze a karácsony a szeretetről szól, tehát nem kellene ilyennek lennem, tudom.

Lassan eljön a karácsony közeledtével csináljuk lista mellé a filmek megtekintése, amelyekkel igazi karácsonyi hangulatba hozhatjuk magunkat. Ezért következő bejegyzésben összegyűjtöm az én kedvenceimet.

Az idei adventi koszorúm